Üdv újra! Sári vagyok, a Starlight blog megálmodója. Hosszú ideje nem jelentkeztem új bejegyzéssel.

Ennek rengeteg oka van. Részben kicsit elment a kedvem, nem volt annyi ötletem és ami meg volt az nem érdekelt annyi embert. Például fájt, hogy az Andrissal készített interjúm a kutyát sem érdekelte, pedig nagyon melós volt megcsinálni. Egy igazán szuper anyagot publikáltam, ami mögött sok izgalom állt. Mindegy! A másik oka annak, hogy nem jelentkeztem, hogy féléve nagyot fordult velem a világ. Annyi minden történt velem és igazából történik most is, hogy alig győzőm kapkodni a fejem. Sokszor volt, hogy megosztottam volna a nagyvilággal az örömeimet, akár bánataimat, de addigra már nem volt erőm leülni a gép elé. Értsétek, az elmúlt hónapokban nagyon sok izgalmas dolgon vettem részt és azt látom, hogy egy fényképem sincs ezekről az eseményekről, nemhogy bejegyzésem legyen. De, hogy mi minden történt?

Lassan 5 hónapja egy színházban dolgozok, ahol gyermek és ifjúsági előadások vannak a repertoáron. Elképesztően vágytam arra, hogy színházban dolgozhassak, de minden elképzelésemet felülmúlja, hogy mennyi jó is ez.

Emellett felvettek művészeti kommunikációra egy 20 fős osztályba. Szerettem volna, hogy ez is megvalósuljon, de nem akartam előre beleélni magam, aztán mégis sikerült.

A színház és a képzés két héten belül jött az életembe. (Nem sokra rá a Magyar Nagydíjas őrült hétre, amiről azért meséltem nektek.) Majd pár hétre rá mindkettő elkezdődött. Azóta pörög az élet, mindig van valami és én úgy szeretem ezt. Rég történt velem ennyi jó és elképesztően hálás is vagyok ezért!

Viszont ezek a dolgok sok kételyt is felvetettek, velem kapcsolatban. Sok olyan dolog történt, ami lelki dolgokat hozott felszínre és nem is gondoltam volna, hogy azokat ilyen régóta cipelem. Ezekkel bizony nehéz szembenézni, levetkőzni vagy változtatni azokon pedig még nehezebb. Pedig muszáj, csak így tudunk fejlődni! Szép klisé mi? De így van!

Az utóbbi hónapokban nagyon sok csodálatos embert ismertem meg. Örülök, hogy ezeknek az új közösségeknek a tagja lehetek és annak is, hogy ők így befogadtak! Úgy érzem megtaláltam a helyem.

Sokat tanulok az emberi kapcsolatokról még ma is. Nagyot nyitottam a világ felé, beleértve azt is, hogy ne legyenek előítéleteim. Ezáltal nem csak kellemetlen értelemben, hanem kifejezetten pozitívan is tudok csalódni.

Emellett nagyon sokat tanultam az elfogadásról az elmúlt időszakban. Beleértve azt is, hogy hogyan fogadjam el magamat és hogy igen is dolgoznom kell magamon sok mindenben, ha úgy tetszik fejlődnöm kell. Próbálom még jobban megfigyelni egy-egy reakcióm, érzésem hátterében mi áll.

Az elmúlt hónapok életem legeseménydúsabb, legizgalmasabb és legjobb időszaka, de egyben az egyik legnehezebb lelkileg. Biztos az is benne van, hogy annyira megszerettem az „új életemet”, hogy nem szeretném elveszíteni, elbénázni. A covidos világunkban ez meg pláne rizikó faktor mindenkinél. Aki azt állítja nem, az kamuzik.

De nem csak lelkileg, testileg is sokat változtam. 10 kilóval könnyebben léptem be az új évbe. Ennek alapvetően egészségügyi okai vannak, próbálok egészségesebben étkezni. És igaz, az vagy, amit megeszel! Munka mellett többször becsúszik egy márvány croissant – úristen, de imádom – és ha nem vigyázok meg is jelenik plusz dekák formájában.

Emellett csináltattam év végén szemüveget. Régen mindig elhajtottak, hogy annyira nem rossz, hogy kelljen. Most mivel sokat ülök gép előtt gondoltam ideje újra megnézetni. Hátszemüveg nélkül is jól látok, de durva a különbség. Mennyivel élesebb minden! Na most Peggy-vel ha sétálni, kirándulni megyünk nem fogom felvenni vagy egy bevásárláshoz, hogy össze-vissza párásodjon. De rendszeresen fogom hordani, most is így írom ezt.

(Ja meg lett egy tetkóm, amire év óta készültem és végre elszántam magam. Éljeen!)

Nem akarom túlhúzni, hogy gondoljátok „hónapokig nem írt, most aztán bepótolja…”. De egy teljesen új én lépett 2022-be, mint aki anno 2021-be. Én vagyok, csak egy érettebb, jobb verzió.

És ez nem egyik napról a másikra történik. Nem is szeretem az újévi fogadalmakat. Ez nem ezen múlik, ha elhatározod magad, akkor igen is sikerülhet dátumtól függetlenül. Viszont érdekes néha, mondjuk egy évváltásnál számot vetni hol tartok most az egy évvel ezelőttihez képest.

Bennem túlteng a hála. Amiért ezt az életet élhetem ezekkel az emberekkel. Van két barátnőm - anyukám mellett pluszban -, akiknek nem tudok elég hálás lenni, hogy tényleg mindenben mellettem voltak és vannak és mikor már én untam magam, ők akkor is kibírtak engem.

A tavalyi évem szavakban: türelem, szorgalom, önbecsülés, önbizalom, elengedés, nyitottság és hála. Sok mindent (meg)tanultam.

Az egyik előadásunkban van egy mondat: nyitott szív és nyitott szem. Minden benne van.

A 2021-es év kedvenc 16 pillanatából készített képpel zárnám mondandóm.

Sári

Ha további tartalmakra vagy kíváncsi, kövesd az oldalt Facebook-on is! Köszönöm!