Csütörtökön, január 14-én lesz 50 éve, hogy a Fővárosi Nagycirkusz a felújítást követően újra megnyitott. 
Szakdolgozatomat a magyar cirkuszművészetről írtam, így az évforduló apropóján megosztanék belőle módosított részleteket, a nagycirkusz múltjáról, jelenéről és egy kicsit a jövőjéről. 

A Városligetben lévő Nagycirkusz története egészen 1889-ig nyúlik vissza, akkor még vasvázas és fatetős volt az épület, melyet Wulf Ede igazgatott. Akkoriban csak májustól szeptemberig üzemelt és csak állatkerti jeggyel lehetett látogatni. Körülbelül 2200 fő volt a befogadóképessége.
1908-ban Beketow Mátyás a saját költségén felújíttatta az épületet és 60-80 méterrel áthelyezte az épületet a Vidám Park – akkori nevén Angol Park – irányába, hogy ne tartozzon többé az Állatkert fennhatósága alá. Ebben az időben a Vidám Parknak is volt is volt saját színpada, ahol szintén léptek fel artisták, így a két létesítmény között nagy volt az átjárás.

1936-tól Fényes György volt a cirkusz igazgatója, ekkor fellépett Eötvös Gábor, zenebohóc, aki előtt Charlie Chaplin is megemelte a kalapját.

A 2. világháborúban megsérült az épület, de helyreállították. A legtöbb országban nem foglalkoztak ezzel. Közép- Európában még Bukarestben van kőcirkusz. Ausztriában és Olaszországban egyáltalán nincs ilyen fix épület, csak utazó cirkusz van. Münchenben ugyan van épített, de nyáron kiadják az épületet más rendezvényekre. Angliában van kettő, de ők azért odébb vannak.

1949. szeptember 17-én államosították és azóta nevezzük Fővárosi Nagycirkusznak. Az artisták rosszul élték meg az államosítást, hiszen hirtelen vettek el tőlük szinte mindent, amit addigi kemény munkájukkal szereztek meg. A magáncirkuszoktól eltulajdonított dolgokat a Művésztelepre kellett beszolgáltatni, mely ma is a Hungária Körúton található – ez az állataikat, cirkuszi kocsijaikat és egyéb kellékeiket jelentette. A cirkuszművészetet egységesen akarták fejleszteni. Nem sokkal később megalakult az Artistaképző (mely az egyik legrégebb óta működő Európában) és az Országos Cirkusz Vállalat, ami később Magyar Cirkusz és Varieté néven volt ismert, ma Nemzeti Cirkuszművészeti Központ nevet viseli.
A MACIVA által nyújtott helyzetet már jobban kedvelték az artisták, létrejött a szabályozott, ezáltal biztos piac. 1954-től kezdve fix fizetést kaptak, aminek következtében megszűnt a létbizonytalanság és rendelkeztek biztos egzisztenciai háttérrel. Havonta új műsor volt. Emellett az Állami Artistaképzőbe (melynek Baross Imre volt a vezetője – ma Baross Imre Artistaképző) is felvételizhettek a cirkuszcsaládok gyermekei az iskola után. Az artisták egyre több időt tudtak  fordítani saját produkciójuk csiszolgatására, fejlesztésére. Az 1950-es évek második felében több külföldi cirkusz is ellátogatott hazánkba műsorával. Ezzel együtt egyre több magyar artista-, csoport és társulat tudott külföldre menni vendégszerepelni. A magyar artistákat megismerte a világ és a szakma is elismerte művészetüket, emellett itthon magas állami kitüntetésben részesült több artista is. A MACIVA működtette a Fővárosi Nagycirkuszt, az utazó cirkuszokat és segített a magyar artisták külföldi szerződéseinek megköttetésében, tehát, akik éppen nem Magyarországon léptek fel, külföldre mentek más cirkuszokhoz vendégszerepelni, ahol hírnevet szereztek maguknak.

1966-ban kezdték el az épület felújítását, míg a munkálatok tartottak, addig sátorcirkusz volt. Eredetileg csak renoválásra kaptak engedélyt, a hat fő tartó oszlopot meg kellett volna tartani (a tervrajzokon így is szerepelt), de köré építettek és végül az oszlopokat kivették. 

1971. január 14-én nyitotta meg újra kapuit a Fővárosi Nagycirkusz, Eötvös Gáborné vezetése alatt. Az új épület teljesen megfelelt a kor követelményeinek, artistáknak társalgó, öltöző, ahol megszállni is tudnak, büfé stb. A megnyitó műsorban csak magyar artisták léptek fel, azóta télen-nyáron vannak előadások. 2000 fő volt a befogadó képessége, ez azóta változott a székekre vonatkozó EU-szabvány miatt - kényelmesebb is lett. Jelenleg Dr. Borsós Beáta a Fővárosi Nagycirkusz igazgatónője, aki Fekete Pétert követte, aki pillanatnyilag a kultúráért felelős államtitkárként végzi munkáját.

1996 óta két évente, télen megrendezésre kerül a Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál, melyre a világ minden tájáról érkeznek artisták. A rendezvény rendszerint 1 hétig tart. A közönség olyan kivételes művészeket csodálhat meg egyszerre a fesztivál során, akiket azelőtt csak külön-külön. Mindenki itt van, aki számít. Ilyenkor a világ ránk figyel.

 Saját fotó

Mostanra megfogalmazódott az igény egy minden szempontból korszerű intézményre. Eltelt 50 év a felújítás óta. Természetesen több részleges felújítás, fejlesztés történt az épületben, de ráférne egy rendes, ami méltó a múltjához.

2016-ban röppent fel először a hír a jövőben Budapesten megépülő Közép-európai Cirkuszművészeti Központról. Ugyebár Budapesten van Közép-Európa egyetlen kőcirkusza, ez pedig a Fővárosi Nagycirkusz. Ez az artistaképzés szempontjából is kiemelten meghatározó lenne, a komplexumot a Baross Imre Artistaképző is támogatja. A külföldiek itt is otthon érezhetnék magukat és kölcsönös lenne a tanulás. A magyar artisták megismernék a külföldi cirkuszművészeket és ő látásmódjukat, míg a határon túliak a miénket. Ekkor 2016 szeptemberében indult el a cirkuszi háttérszakmák képzése is – hiszen ők is elengedhetetlenül részei a cirkusznak – köztük a porondmesteri, fénytechnikusi és hangtechnikusi oktatás. 2018 júniusában Vácon megrendezésre került a Visegrádi négyek miniszteri találkozója, ahol a résztvevők támogatták a cirkusz központ megépülését, valamint azt is, hogy a V4-ek hivatalos programjának a részévé váljon. 

A tervezett épület a Fővárosi Nagycirkusz helyett lenne, mivel az Állatkert céltudatosan terjeszkedik és erre a területre is szívesen igényt tartanának. Több ötlet is volt arra, hová költözhetnének, de az ötletek többsége nem megfelelő erre a célra, vagy egyszer csak hirtelen elvetették. Jelenleg a Nyugati pályaudvar mellé tervezik az új Nemzeti Cirkuszművészeti Központ felépítését. Óriási pozitívum, hogy míg az új épület átadásra nem kerül, addig a Fővárosi Nagycirkusz zavartalanul üzemelhet tovább a Városligetben.

Egyértelműen a mi, magyar kőcirkuszunk uralja jelen pillanatban a térséget, így kétségkívül érdemes lenne a komplexumot Budapesten felépíteni. A Közép-európai Cirkuszművészeti Központban a hagyományos és a kortárs újcirkusz is helyet kapna, egymás mellett is „megélhetnek”. Több porond lenne a komplexumban, így amellett, hogy a fő porondon előadás megy, tudnak a cirkuszművészek gyakorolni, azonos méretű és felszereltségű manézsokban. Természetesen az egész központ korszerű és megfelelő infrastrukturális háttérrel rendelkezne. Lenne látogatóközpont, múzeum, könyvtár, valamint oktatási központ. Be lenne mutatva, hogyan kapcsolódik a cirkuszművészet a többi művészeti ághoz, mint például a zenéhez, színészethez, irodalomhoz vagy akár a vizuális művészetekhez. A látogatók megismerhetnék a cirkuszművészet történetét, tradícióit, emellett a magyar ás külföldi artisták egyedülálló képzést is kaphatnának. Minden egy helyen lenne, ami a jó cirkusz csináláshoz elengedhetetlen – legyen az akár elméleti, akár fizikai.

Saját fotó

Rengeteget lehetne mesélni még a cirkusz történelméről, a cirkuszművészetről és a cirkusz működéséről. Minden egy bejegyzésbe nem is fér bele. De a következő témát mindenképp szeretném itt kiemelni, szerintem szűkség lenne rá.

A cirkuszművészet népszerűsítése és a közönség naprakészsége érdekében nagyon fontos lenne egy weboldal, ami összefogná a hazai cirkuszokat és a magyar cirkuszművészetet. A legtöbb hazai cirkusznak van weblapja, de sok esetben az is hiányos és/vagy nem szerepelnek az aktualitások, esetleg nem lehet kiigazodni az információkon. Van, amelyik cirkusz ezt a közösségi oldalán próbálja kompenzálni, kisebb-nagyobb sikerrel. Tájékoztatnak az utazó cirkuszok a turné következő állomásáról, de ennyi. (Feltételezhető, hogy ha Békéscsabán vannak, onnan nem Győrbe, majd vissza Szegedre mennek, de sok esetben jó lenne előre tudni a körutat. Például,  ha valaki Cegléden lakik, menjen Kecskemétre, vagy reménykedjen, hogy mielőtt visszatér a cirkusz Budapestre (gyakran a fővárosban fejezik be a turnékat) megáll Cegléden is.) Természetesen vannak, olyan utazó cirkuszok, akik a honlapjukon is előre jelzik az állomásokat és azt is, hány napot fognak eltölteni a városban.
Ezzel együtt nagyon hiányzik egy platform, ahol a cirkuszművészeti hírekről, aktualitásokról tájékozódni lehetne. A Fővárosi Nagycirkusz az utazó cirkuszokat nem konkurenciának, hanem partnernek kezeli. Hiszen össze kell fogni a magyar cirkuszvilágnak, hogy ez a művészetet megfelelő szintre emeljék, ahol a helye lenne – együtt többre képesek. Másrészt a kőcirkusz és az utazó cirkuszok máshogy működnek, így nem is ütköznek az érdekeik. A Nagycirkusz rendszeresen hírt ad a fontosabb eseményekről, történésekről. A Magyar Cirkuszművészeti Magazinban, mely a Fővárosi Nagycirkusz kiadványa sokszor megemlítik az utazó cirkuszokat, hogy kik merre turnéznak és nagy vonalakban mi látható náluk. Viszont a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ honlapja nem teljesen naprakész, pedig szerintem ennek a weboldalának kellene összefognia a hazai cirkuszokat. De ha nem is, akkor legalább az aktualitások legyenek kint a cirkuszvilággal kapcsolatban.

Sára

A szöveg és a saját képek kizárólag engedéllyel és forrás megjelöléssel használhatóak fel!

Képek forrása: fnc.hu

Ha további tartalmakra vagy kíváncsi, kövesd az oldalt Facebook-on is! Köszönöm!